
A Lepkemúzeum öt év gyűjtőmunkájának az eredménye, a vitrinekben közel négyszáz lepkefaj látható. Védett fajok a gyűjteményemben nem szerepelnek! Az európai lepkefajok gyűjtését Bogács belterületén és két-három kilométeres körzetében végeztem. Ismeretbővítés céljából mutatok be a trópusokon és a többi kontinensen gyűjtött szebbnél szebb példányokat. Ezekben a vitrinekben láthatóak az öt kontinens legnagyobb lepkepéldányai! Megcsodálhatják - a szárnyfelületét tekintve - Földünk legnagyobb lepkéjét, a NAGY ATLASZLEPKÉT (Attacus atlas).
Földünkön közel 170 ezer lepkefaj él! Ebből kb. 17 ezer a nappali lepkefaj. Az ismert éjjeli fajok száma 150-153 ezerre tehető. A tudomány jelenlegi ismeretei szerint Európában kb. 40 ezer lepkefajt tartanak nyílván.
A természettudomány szakemberei fajok szerint csoportosították a példányokat. A vitrinekben én is így helyeztem el őket, valamint az ABC sorrendben történő elhelyezésük a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja. A csoportosítás az araszolólepkékkel kezdődik, majd a bagolylepkék, a boglárkák, a farontó lepkék és így tovább a szenderekkel bezárólag.
A lepke fejlődése 4 szakaszra osztható: a megtermékenyült petéből előbújik a kis hernyó. Nagyon sok növényt fogyaszt ilyenkor, majd többszöri vedlés után bebábozódik. A hetekig tartó nyugalmi állapot közben a belső test teljesen átalakul, majd a burok fölpattan és kitódul az ellenállhatatlan szépségű imágó, a LEPKE. Megszárad és kezdi élni lepke életét. A legtöbb nappali lepkének a nagyfelületű lila, vagy a rózsaszín virágú növények a legkedveltebbek. A kultúrnövények virágainak beporzásánál az éjjeli lepkék gazdasági haszna jelentősebb. Gondoljunk csak arra, hogy az éjjel virágzó, illóolajat adó növények beporzását csak az éjjeli lepkék tudják elvégezni. Éjszaka a méhek is pihennek!
A nappali lepkék életműködéséhez legalább +200C fok hőmérséklet szükséges. Az éjjeli lepkék testhőmérsékletét a lepke testét teljesen beborító gyapjas szőrzet biztosítja. A természet által alkotott szépséget már id.e. több száz évvel a kínai bölcsek megtapasztalták és tudományos értékű feljegyzéseikben közkinccsé is tették. A lepke az Ős-kínai kultúrában és a művészetekben a legrangosabb helyet foglalja el. Kínában a lepke a szabadság szimbóluma.
Novák Ferenc, gyűjtő
NÉHÁNY PÉLDÁNY A KIÁLLÍTÁS ANYAGÁBÓL:
-MADAGASZKÁRI SZIVÁRVÁNYLEPKE /CRYSIRIDIA RHIPHEARIA/
-ÁZSIAI RÓKALEPKE (nőstény) /HYPOLIMNAS BOLINA/
-ÁZSIAI RÓKALEPKE (hím) /HYPOLIMNAS BOLINA/
-SUGARAS RÓKALEPKE /HYPOLIMNAS SALMACIS/
-HULLÁMOSSZEGÉLYŰ VIRÁGLEPKE /CETHOSIA BIBLIS/
|
A Bükk hegység déli lábánál található a Hór és a Szoros patak völgyében, nagyon szép környezetben épült település: Bogács. Ez a község határainkon túl is ismerté vált a gyógyvizéről, kristálytiszta oxigén dús levegőjéről és a táj szépségéről.
A Bogácson töltött idő alatt megismerhetik az itteni emberek vendégszeretetét, a termálvíz gyógyító erejét, a tüzes bogácsi borok kitűnő zamatát, élvezhetik a tiszta levegőt
Nem utolsó sorban kell említenem az Európában egyedülálló Szabadtéri Lepkemúzeumot. A kiállítás Közép-Európa, ezen belül Bogács és környéke lepkefaunáját mutatja be. A begyűjtött példányokat kedves barátom, a nemzetközileg elismert kutató, Szabóky Csaba professzor, Lepidoptérus azonosította.
A legtöbb lepke igen szoros kapcsolatban van a környezetével, ezért egyes fajoknál a legcsekélyebb környezeti változás is a faj kipusztulásához vezethet. Míg más fajok óriási, földrészek közötti távolságokat is képesek legyőzni. Ilyen faj nálunk is ismert: az Atalanta lepke (Vanessa atalanta), régi nevén: Admirális lepke. Ez a faj az amerikai kontinensről képes átrepülni Európába. A lepkék túlélési stratégiája a környezethez való alkalmazkodó képességükben rejlik. Ez a képességük egyszerűen csodálatos! Változatos színeikkel beleolvadnak a környezetükbe, más egyedek pedig alakjukkal és külső formájukkal megtévesztésig hasonlítanak egy száraz falevélre. Ilyen, pl. a nálunk is jól ismert Tölgyfa levélpohók (Gastropacha quercifolia). A szemeslepkék családjába tartozó fajoknál a szárnyak felületén elhelyezkedő óriásszemek (Pávaszem) is azt a célt szolgálják, hogy megtévesszék, illetve elriasszák az ellenségeiket, a madarakat. A fa ágát utánzó magatartást a Négyfoltos holdasaraszoló (Selina tetralunaria) hernyója tökélyre fejlesztette, igen nehéz megkülönböztetni attól az ágtól, amelyen éppen pihen. A szárnyaik káprázatos színét a pikkelyek alkotják, innen ered a tudományos elnevezés: LEPIDOPTERA, amelynek jelentése pikkelyesszárnyú.
A lepkék testének felépítése három fő részre oszlik: fej (chobac), tor (chtorax), potroh (chabolomen).
A lepke fején egy pár csápot hord, amely a környezet ingereit közvetíti az agyközpontba. A lepke a csápjával érez, szagol, és egyensúlyban tartja magát. A két összetett szemmel a mozgást igen jól érzékeli. Egyik jellegzetességük a sajátos szájszerv. A hosszabb-rövidebb pödörnyelv, amely spirálban tekerhető csövecske, ezzel szívja fel a virágnektárt, az ásványi sókat a föld nedvéből, valamint a harmatcseppeket. A pödörnyelvet az alsó állkapocsból kialakult egy pár, három tagból álló ajaktapogató fogja össze. A lepke a hangokra érzéketlen! A tor külső részén található a három pár láb, valamint a két pár szárny. A potrohban helyezkednek el az emésztő és az ivarszervek.
Az éjjeli lepkék csápjai fonalszerűek vagy fésűsek. A csáp végén nincsenek bunkók. Az éjjeli korlátozott látás miatt a fésűs csápok igen kifinomult szaglást tesznek lehetővé. Így a fésűs csáppal rendelkező hímek, akár 3-4 km távolságból is megérzik a nőstény szagát.
A természet élő ékköveinek nevezik őket világszerte. Az előrelátó ember tudja, hogy óvni, védeni kell a természet értékeit.
A környezet megóvásáért is a benne élő ember a felelős!
Erről így ír Devecseri Gábor:
Kit ezüstlő köréből
Kihajított az ég,
Ember vigyázz a Földön,
Úgy élj, hogy KÁRT NE TÉGY!
Nyitva tartás:
Május 1-től szeptember 30-ig, naponta: 1500-1900 óráig.
Csoportoknak előjegyzés esetén más időpontokban is kinyitunk.
Telefon:(49) 334-058
Mobil:(20) 442-42-48
|