SUBORDO: ZEUGLOPTERA - ÁLLKAPCSOSMOLYOK
Micropterigidae - rágóspillefélék, aranyszárnyú ősmolyok
A legősibb lepkék. Rágójuk eredeti formában működik. Szívószájszervük még nem alakult ki. Megnyúlt első szárnyuk kihegyesedő. Hernyóik mohákban élnek.

SUBORDO: DACNONYPHA
Eriocraniidae - félszipókás pillefélék, ősmolyok Rágójuk még megvan, de már működésképtelen. Szárnyaik alakja az előzőkéhez hasonlít. Hernyóik levelekben aknázva élnek.

SUBORDO: EXOPORIA
Hepialidae - gyökérrágó lepkék
Szájszerveik rendszerint csökevényesek. Csápjuk nagyon rövid. Megnyúlt 1. és 2. szárnyuk egymáshoz hasonló.

SUBORDO: NANNOLEPIDOPTERA
Nepticulidae - paránypillefélék, törpemolyok
A legapróbb termetű lepkék. Szárnyaik fesztávolsága 3-10 mm. Fejükön és tarkójukon a szőrzet kiemelkedő bojtot alkot. Szárnyaik megnyúltak, hegyesek, szegélyükön hosszú rojtok vannak. Hernyóik levelekben, néha a termésben, vagy a kéregben aknázó életmódot folytatnak. Ott kanyargós járatokat, vagy terecskés foltokat vágnak ki. Fajokban gazdag család.

SUBORDO: INCURVARIINA
Incurvariidae - hosszúcsápú molyfélék
Apró fémesszányú lepkék. Csápjaik - különösen a hímeké - többnyire feltűnően hosszúak, az 1. pár szárny négyszeresét is elérhetik. Pödörnyelvük már rendszerint kialakult. Többségük nappal repül, nyáron virágokon találkozhatunk velük.

SUBORDO: DITRYSIA
A lepkék nagy többségét ide sorolják.

FŐCSALÁD: COSSOIDEA
Cossidae - farontó lepkék
Közepes, vagy nagytermetűek. Szárnyaik - legalábbis az 1. pár - megnyúltak. Csápjuk aránylag rövid. Hernyóik fák törzsében vagy ágakban fejlődnek, ott járatokat rágnak. Hosszú életűek.

FŐCSALÁD: ZYGAENOIDEA
Zygaenidae - csüngőlepkék
Szárnyaik keskenyek, hosszúak. Testük (potrohuk) rendszerint aránylag vastag. Élénk színűek, fémeszöldek, vagy fekete alapon piros, esetleg fehér pettyekkel, foltokkal díszítettek. A hátsó pár szárny gyakran piros alapszínű, s csak szegélye fekete. Csápjuk többnyire bunkós. Nappal, meleg, napsütéses időben, virágos réteken lomhán repkednek. Sárgás, zöldes, vagy kékes hernyóik vaskosak, két végük felé elvékonyodnak. Rövid szőrzetük van. Lágyszárú, gyakran pillangós növényeken élnek. Ott orsó alakú, pergamenszerű szövedékben bábozódnak be. Érdekességük, hogy a ciánnal szemben feltűnően ellenálló a szervezetük, ezért a ciános gyűjtőüvegben sokáig életben maradnak.
Zygaena - csüngőlepke. Ebbe a genusba tartoznak azok a fajok, melyenek 1. pár szárnya fekete alaszínű.

FŐCSALÁD: TINEOIDEA
Psychidae - zsákhordó lepkék
Igen sajátságos állatok. Hernyóik cső, ill. zsákszerű szövedéket készítenek. Ennek felületére - a faj jellegétől függően - különböző növénytörmeléket vagy kavicsszemeket ragasztanak. Ebben a csőben laknak, ott be is bábozódnak. A hím lepkék szürkék vagy áttetsző szárnyúak. Csápjuk többnyire pillás vagy fésűs. A nőstények sokszor szárnyatlanok, sőt csápjuk, szájszervük és lábuk sincs. Egész életükben a tokban maradnak, a hímek ott keresik fel őket megtermékenyítés céljából.
Tineidae - ruhamolyok.
Megnyúlt, keskeny, sokszor kihegyesedő szárnyú lepkék. Szárnyaik felületét a szegélyen levő hosszú szőrök nagyobbítják meg. Sokszor szépek, színesek, fényesek. Hernyóik változatos életmódot folytatnak. Fák korhadó, beteg részeiben, gombában, zuzmóban vagy állati eredetü anyagokban, szőrmében, gyapjúban élhetnek. Sok komoly háztáji kártevő van közöttük.

FŐCSALÁD: SESIOIDEA
Sesiidae - üvegszárnyú lepkék, szitkárok
Szárnyaik megnyúltak, nagyrészben üvegszerűen átlátszók. Legyekre, darazsakra emlékeztetnek. Nappal repülnek. Virágokon nemritkán láthatók. Sárga, vagy fehér színű hernyóik fában, gyökérben, növények belsejében rágnak. Közülük egyesek kártevők.

FőCSALÁD: TORTRICOIDEA
Tortricidae - sodrólepkék
Apró termetű lepkék. Első pár szárnyuk közel téglalap alakú. Nevüket azért kapták, mert egyes fajok hernyói a tápláléknövény levelét összesodorják, ebben a csőben laknak, és azzal táplálkoznak. Ide is sok kártevő tartozik. Közismertek pl. a szőlő, a tölgy és a fenyő sodrólepke kártevői.

FŐCSALÁD: PYRALOIDEA
Pyralidae - fényiloncák
Legfeljebb közepes nagyságú lepkék, de a "Microlepidopterák" között a nagyobbak közé tartoznak. Első pár szárnyuk többé-kevésbé megnyúlt háromszög alakú. Sok faj tartozik ide. Számos kártevő is van közöttük. Egyik-másik különleges életmódot folytat; a nagy viaszmoly méhviaszt rág, és gyakran egész kaptárakat tesz tönkre.

FŐCSALÁD: PTEROPHOROIDEA
Pterophoridae - tollasmolyok
Könnyen felismerhető lepkék, mert első szárnyuk két, a hátsó három ágra hasadt. Az így létrejövő szárnycsíkokat hosszú szőrök szegélyezik tollszerűen. Legtöbbször este, éjszaka röpködnek. Sokszor a lámpák körül is megjelennek. Egyik fehér színű fajukat "szellemkének" is nevezik.

FŐCSALÁD: HESPERIOIDEA
Hesperiidae - busalepkék
Ezek a lepkék mintegy átmenetet képeznek a "valódi" nappali lepkék felé. Nevüket viszonylag nagy fejük miatt kapták. Csápjaik egymástól távol erednek, és végeik felé orsószerűen megvastagodnak. Szárnyaik a testükhöz viszonyítva kicsinyek. Potrohuk a hátsó szárnyukon túlnyúlik. A hazai fajok aránylag aprók. Sárgásbarna, vagy sötétbarna alapszínűek, vagy szürkék, apró világosabb foltokkal. Nappal napsütéses időben röpködnek. Virágok nektárját szívogatják. Hernyóik orsó alakúak, finoman szőrözöttek vagy csupaszok. Tápnövényük leveleit gyakran összeszövik.

FŐCSALÁD: PAPILIONOIDEA
Az ebbe a csoportba tartozó családok közül négynek vannak Magyarországon is képviselői. Ezeket szokták együtt szűkebb értelemben vett nappali lepkéknek (Rhopalocera, Eleutheroptera) nevezni. Szárnyaikat kapcsolókészülék nem köti össze. Potrohuk rendszerint nem nyúlik túl a hátsó szárnyukon. Csápjuk bunkós. Nappal többnyire csak napsütéses időben röpködnek. Legtöbbjük virágnektárral táplálkozik, de egyesek kedvelik a fák kicsurgó mézgás nedvét, mások ürülékre, rothadó, erjedő anyagokra is szállnak.
Papilionidae - pillangók
Többségük melegégövi lepke. Nagy vagy jó közepes méretűek. Igen sok színpompás díszes faj tartozik ide. Második pár szárnyukon gyakran nyúlványok vannak. Hátsó szárnyuk hátsó szegélye mentén nincs merevítő ér. Ezért a szányuk itt ívelten behúzódik, homorúvá válik. A legtöbb faj nagyon változékony. Némelyek a Danaididae családba tartozó bűzlepkéket utánozzák. Ezáltal sok egyébként lepkékkel táplálkozó állat elkerüli őket. Előfordul az is, hogy egyazon faj nőstényei területenként más-más, az illető területen élő bűzlepkéhez hasonló alakot és szineződést vesznek fel. Hernyóik tarkóján villaszerű függelék van, mely kitolható, és ilyenkor bűzös váladékot bocsájt ki. Nálunk csak négy faj él.
Pieridae - fehérlepkék
Hátsó pár szárnyuk szegélye domború. Így könnyen elkülöníthetők az előző család egyszerűbb külsejű (faroknyúlvány nélküli) fajaitól. A lepkék fehérek, zöldesfehérek vagy különböző árnyalatú sárgák. Többségük közepes nagyságú. Hernyóik megnyúltak, zöldek világosabb rajzolattal. Többnyire pillangós vagy keresztes virágú növények leveleit rágják. Némelyek nagyon nagy tömegben szaporodhatnak el, ezért özöndékeknek is szokták nevezni őket.
Nymphalidae - főlepkék
Igen változatos nagyságú, sokszor színpompás lepkék. Első pár lábuk csökevényes, azt csak fejük tisztítására használják.
Nymphalinae - tarkalepkék
Közepes és nagy lepkék. Többnyire élénktarkák. Szárnyaik szegélye nemritkán hullámos, vagy fogazott. Legszebb lepkéink nagy része ide tartozik. Hernyóik és bábjaik sokszor különféle függelékeket, nyúlványokat viselnek.
Lycaenidae - boglárkalepkék
Apró, törékeny testalkatú lepkék. A hímek szárnyfelülete többnyire kék vagy vörös. A legtöbb nőstény barna. Vannak azonban barna hímek és kék nőstények is. Az élénk, gyakran csillogó színek interferencia útján jönnek létre. Szárnyaik fonákján többnyire fekete pontok vannak, melyeket fehér gyűrű vehet körül. Egyesek hátsó szárnyán rövid faroknyúlvány van. Réteken, utak szélén, általában virágok körül gyakran láthatók. Finoman szőrözött ászkaformájú hernyóik különböző, többnyire lágyszárú növényeken élnek. Kárt ritkán okoznak. Sok faj sajátságos kapcsolatban él a hangyákkal. Egyes hernyók hátsó szelvényükön vagy egész testfelületükön elszórtan édes váladékot termelő mirigyeket viselnek. Az édes váladékot nagyon kedvelik a hangyák. Rendszeresen látogatják az ilyen hernyókat, és védik is őket. Mások szorosabb kapcsolatban élnek a hangyákkal, a hangyabolyokban fejlődnek. Életmódjuk ott kétféle lehet. Vagy a hangyák etetik őket, éppúgy mint saját lárváikat, vagy a hernyók rabló életmódot folytatnak, és megeszik a hangyák lárváit és bábjait. Ez a ragadozó hajlam egyes szabadon élő boglárkalepke hernyónál is megmutatkozik. Az egyik faj hernyói Észak-Amerikában levéltetveket pusztítanak. A hangyákkal együtt élő fajok mindig jellegzetes "K-stratégisták". Élőhelyükhöz - mely lehet egészen kis terület is - feltétlenül ragaszkodnak.

FŐCSALÁD: BOMBYCOIDEA
Lasiocampidae - pohókfélék, szövőlepkék
Közepes vagy nagytermetű vastagtestű lepkék. Imágó korban általában nem táplálkoznak. A hímek jól repülnek, de a nőstények gyakran - a potrohukat erősen megduzzasztó peték következtében - esetlenek, nehézkesek. Hernyóik bábozódás előtt zárt gubót szőnek.
Attacidae (Saturniidae) - pávaszemek
Nagy és igen nagy termetű lepkék. Testük erőteljes. Szárnyaik közepén egy-egy, rendszerint kerek, több színből kialakult szemfolt van. Csápjuk fésűs-tollas. A hímek csápja - mivel a hosszú oldalfüggelékeken nagyítóval jól látható másodrendű elágazások is vannak - nagy felületű. A hímek csápjaik érzékszerveinek segítségével sokszor nagy távolságból is megtalálják a keveset mozgó nőstényt. Imágó korban nem táplálkoznak. Alkonyati-éjjeli állatok.

FŐCSALÁD: GEOMETRIOIDEA
Geometridae - araszolólepkék
Kisebb vagy közepes nagyságú, többnyire karcsú, néha vastagabb testű lepkék. Szárnyaik szélesek, rajtuk többnyire pontozott rajzolatot és zegzugos harántszalagokat találunk. Szárnyaikat nyugalmi helyzetben lapítottan tartják. Ilyenkor a hátsó pár szárny részben vagy egészen az első pár alá kerül. A legtöbb araszolólepke éjjel vagy alkonyatkor repül, de vannak nappal repülő fajok is. Hernyóik csupaszok. Nevüket hernyóik miatt kapták. Ezek potrohán ugyanis csak két hátsó pár álláb alakult ki. Emiatt a többi hernyótól eltérően "araszolva" mozognak, vagyis testük középső részét a helyváltoztatás egyes szakaszaiban erősen meg- ill. felgörbítik. Hernyóik gyakran faágacskához hasonlítanak. Nagy fajszámú család.

FŐCSALÁD: SPHINGOIDEA
Sphingidae - szenderek
Az előzőektől lényegesen eltérő, jellegzetes család. Szárnyaik megnyúltak, testük igen erőteljes, vastag. Nagyon jól és kitartóan repülnek. Egyesek akár 1000 km-t is képesek átrepülni. Virágnektárral táplálkoznak. A virágra rendszerint nem szállnak rá, hanem - kolibri módjára - előtte lebegnek, és a rendkívül hosszú pödörnyelvükkel szívják ki táplálékukat. Többségük alkonyatkor, este repül. Hernyóik csupaszok, gyakran feltűnően tarkák, s könnyen felismerhetők arról, hogy testük végén karomszerű nyúlványt viselnek.

FŐCSALÁD: NOTODONTOIDEA
Notodontidae - púposszövők
Kisebb-nagyobb lepkék. Testük erős, potrohuk hosszú, vastag. Gyakran első szárnyuk hátsó szegélyén fogszerű kiugrás van. Amikor szárnyukat nyugalmi állapotban hátracsapva tartják, a kiugrások egymással összeérnek, és a hátoldalon púpszerűen kiemelkednek. Néha a tor szőrzete is búbot alkot. Sokszor hernyóik is púposak. Mások testük elejét és végét jellegzetesen felhajlítva tartják.
Thaumatopoeidae - búcsújáró lepkék
Az igazi szövőlepkékhez hasonlítanak. Potrohuk végén szőrpamat van.

FŐCSALÁD: NOCTUOIDEA
Lymantriidae - gyapjaslepkék
Kisebb, nagyobb, többnyire erős ivari kétalakúságot mutató lepkék. Csápjuk fésűs (tollas), a hímén sokkal hosszabbak az oldalfüggelékek, mint a nőstényén. E függelékek a csáp felületét rendkívül megnövelik, aminek az érzékelésben van szerepe. Ez a párkeresést segíti elő. A hímek élénk mozgású állatok, a nőstények rendszerint keveset mozognak. Lepkeállapotban nem táplálkoznak.
Arctiidae - medvelepkék
Kisebb, közepes vagy nagy lepkék. Testük a szárnyukhoz viszonyítva különböző vastagságú. Sok közülük feltűnően élénk színű. Nappal vagy éjszaka repülnek. Egyes esetekben a nőstények nehézkesek, keveset mozognak. Hernyóik dúsan szőrözöttek.
Ctenuchidae (Syntomidae) - álcsüngőlepkék
Az idetartozó fajok egy része nagyon hasonlít a csüngőlepkékre. A fajok nagy része trópusi területeken él.
Noctuidae - bagolylepkék
Többnyire közepes, néha kis- vagy nagytermetű fajok. Testük erőteljes, de nem esetlen. Első pár szárnyuk hosszúkás háromszög alakú. Ezen a szárnyukon jellegzetes rajzolat van, mely tipikus esetben a szárnyak külső felében elhelyezkedő vese vagy bab alakú vesefoltból, ezen belül körfoltból, és a körfolt alatt látható hosszirányban megnyúlt csapfoltból áll. E mellett a szárny bármely részén zegzugos harántsávok alakulhatnak ki. Nyugalmi helyzetben első pár szárnyukat a potrohukra fektetik, a második párat pedig ez alá redőzik. Nagy részük éjszaka repül, de vannak nappal mozgó fajok is. Hernyóik - néhány kivételtől eltekintve - csupaszok, gyakran bibircsesek. Több száz hazai fajuk van.